Hát, megint hálás vagyok az Úr Istennek. Valami csoda folytán B. Tóth Ágnes Tanárnőnél megkaptam életem első 4-esét,a 6 év alatt a Gepida anyagismeret c. vizsgából. A 13 tételből, egyet egyáltalán nem tudtam, bár egész este felváltva aludtam-tanultam, nem igazán éreztem magaménak az anyagot. Aztán reggel 6 körül felébredtem, majd egy félórás tanulok- visszaalaszom sikertelen szenvedés után úgy gondoltam kimegyek a templomtér elé az egyik padra és ott még egyszer átolvasom az egészet. A nap sütött, a fű zöld volt, frissen vágott, az ég kék. A kedvenc színem! Jó volt ott kint tanulni. Miért nem gondoltam erre hamarabb? 3,5 óra alatt  szereztem egy kis magabiztosságot. Meg éhes is lettem, szóval visszamentem a koliba, ettem egy kenyeret, majd úgy tekertem be vizsgázni. Nem is izgultam- talán mert hozzászoktam ahhoz, hogy ilyen vizsgákon vegyek részt, ahol sokszor az utolsó előtti napokra hagyom a tanulást. Már nem tud kifogni rajtam az idegesség, az izgulás. Imádkoztam, hogy legyen meg Isten akarta. .... És a sasos csatokat-madárfibulákat húztam. A legkönnyebb-mégis legnehezebb tétel, mert itt nem lehet rizsázni. ezt csak kétszer néztem át, sőt a madárfibulákat aznap reggel tanultam meg...

Hála ezért a vizsgáért!! Hála Érte!